| KÖNYVEK, KIADVÁNYOK |
| VÁLTOZÓ FALVAINK |
Beluszky Pál - Sikos T. Tamás Változó falvaink
Magyarországon 2005-ben 3145 közigazgatási egység volt, közülük 274 rendelkezett városi jogállással (2007. január 1-én már 289 város). A községekben él az ország lakosságának 35 százaléka, valamivel több, mint 3 és fél millió fő. Magyarországon a közigazgatási egységek az esetek túlnyomó többségében megfelelnek a tényleges települési egységeknek, a falvaknak. A községek átlagos lélekszáma 1230 fő, a falvak kereken 60 százalékának a lakosságszáma nem éri el az ezer főt (az ország legkisebb községében az utolsó népszámlálás időpontjában, 2001-ben 12-en éltek, a legnagyobb község lélekszáma meghaladta a 16 ezer főt). Magyarországon 1989–1990-ben „alkotmányos hatalomváltás” történt; ez nemcsak politikai fordulatot jelentett, hanem kezdetét vette a társadalom és a gazdaság szerkezetének, működési mechanizmusaiknak gyökeres változása is: a monolitikus, az egypárt-rendszeren alapuló államszocialista társadalmi és politikai berendezkedést a pluralista, a magántulajdon alapján álló piacgazdaság s annak társadalmi, politikai intézményei váltották fel (többbpárt-rendszer, parlamentáris demokrácia, polgári jogrend stb.) részletek... |
| RECENT DEVELOPMENTS IN SPATIAL INFORMATION, MODELLING AND PROCESSING |
Edited by Manfred M. Fischer, Tamás Sikos T. and László Bassa
The present volume contains a set of representative papers from the 8th European Colloquium on Theoretical and Quantitative Geography held in Budapest in 1993. Its contents support two broad inferences: geographers continue to expand the borders of their discipline creating a collateral pressure on models, techniques and data, and the distinction between geography and related disciplines is less clear than ever especially with respect to methods of information modelling. The volume is organized according to the following main subdivision into:
The applications cover a wide cope of vital contemporary issues such as empirical comparisons of census data, environmental problems, urban land use, road visibility modelling, housing market search, residential property prices, spatial dynamics of firms, retail structure and shopping environment. |
| JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE INFRASTRUKTÚRÁJA |
Szerkesztő: SIKOS T. Tamás
Az utóbbi években a lakossági infrastruktúra szerepe egyre nagyobb jelentõséggel bír a települések életének befolyásolásában, egyre inkább meghatározó és településformáló tényezõvé válik. Jelen kutatás keretei között arra kerestük a választ, hogy a lakossági infrastruktúra hálózati elemeinek térbeli elrendezõdése milyen hatással van a megye településhálózatának fejlõdésére, a népesség térbeli mozgására. Könnyedén bizonyítható, hogy a lakossági infrastruktúra és a kommunikációs kapcsolatok nem kielégítõ fejlõdése olyan nem kívánatos jelenségek kifejlõdéséhez vezetnek, mint pl. a lakosság elvándorlása, a falusi települések demográfiai torzulása stb. Éppen a fentebb említett okok következtében fel kívánjuk tárni a tanulmány keretei között a hálózati infrastruktúra területi aránytalanságait, hatását a népesség mozgására. A tanulmány kidolgozásában több tudománylerület (a demográtia, a geográlía, a jogtudomány és a közgazdaságtan) képviselõi vettek részt azzal a céllal, hogy a közüs munka révén még inkább meg tudjanak felelni a többirányú elvárásnak. Itt szeretne küszönetet mondani a szerzõ-kollektíva Fenyvesiné Simon Ágnesnek és Mayer Ágnesnek az adatgyûjtésben, rajzolásban és a gépelésben végzett precíz munkájukért. részletek... |
| Kazincbarcika - zsÁkutca vagy ÚtelÁgazÁs? |
Szerkesztő: SIKOS T. Tamás
Az '50-es - '60-as évek településfejlesztésének leglátványosabb produktumai az un. "szocialista városok" voltak: egy-egy nehézipari nagyberuházás mellé, azok munkaerőigényének kielégítésére épített lakótelepek. Kedvezményezett helyzetük ellenére számos gonddal küzdöttek: a nagyvállalatoknak való kiszolgáltatottsággal, a városi intézmények hiányosságaival, tradíció-hiánnyal, egyoldalú gazdasággal-munkaerőigénnyel és így tovább. Miközben fokozatosan beilleszkedtek a településhálózatba, új, még súlyosabb problémák jelentkeztek az '80-as évek második felében, napjainkban. E városok létét biztosító nehézipar válságba került, nagyarányú munkanélküliség lépett fel, a városok kivételezett kezelése megszűnt. E városok közé tartozik Kazincbarcika. A város önkormányzata 1994-ben adott kutatási megbízást a település helyzetének felmérésére, a (településfejlesztési, területfejlesztési eszközökkel megoldható) feladatok számbavételére. A kutatói kollektíva áttekintette a város történetét, gazdaságának - mindenekelőtt természetesen iparának - helyzetét, a környékkel kialakított kapcsolatrendszerét, a környezet állapotát, a lakosság és a városi "elit" szociológiai jellemzőit, az infrastruktúrális adottságokat, s ezek ismeretében tett javaslatokat a város helyzetének javítására (pl. a vonzáskörzet megorzésének-tágításának fontossága, a környezet-minoség javítása, ennek kapcsán részvétel nemzetközi projektekben, néhány speciális szerepkör kiépítése stb.). Vizsgálataink - elemzésünk alapját beható terepmunka, széleskörű adatgyűjtés-feldolgozás ill. interjú-készítés képezte. A munka nyomán született könyv 33 ábrát, térképet és 30 táblázatot tartalmaz. |
