Változó falvaink

Változó falvaink

Magyarország falutípusai az ezredfordulón

Magyarországon 2005-ben 3145 közigazgatási egység volt, közülük 274 rendelkezett városi jogállással (2007. január 1-én már 289 város). A községekben él az ország lakosságának 35 százaléka, valamivel több, mint 3 és fél millió fő. Magyarországon a közigazgatási egységek az esetek túlnyomó többségében megfelelnek a tényleges települési egységeknek, a falvaknak. A községek átlagos lélekszáma 1230 fő, a falvak kereken 60 százalékának a lakosságszáma nem éri el az ezer főt (az ország legkisebb községében az utolsó népszámlálás időpontjában, 2001-ben 12-en éltek, a legnagyobb község lélekszáma meghaladta a 16 ezer főt).

Magyarországon 1989–1990-ben „alkotmányos hatalomváltás” történt; ez nemcsak politikai fordulatot jelentett, hanem kezdetét vette a társadalom és a gazdaság szerkezetének, működési mechanizmusaiknak gyökeres változása is: a monolitikus, az egypárt-rendszeren alapuló államszocialista társadalmi és politikai berendezkedést a pluralista, a magántulajdon alapján álló piacgazdaság s annak társadalmi, politikai intézményei váltották fel (többbpárt-rendszer, parlamentáris demokrácia, polgári jogrend stb.)

E rendszerváltás az ország faluállományára is messzemenő hatást gyakorolt:

Ezek a magyarországi falvak helyzetében bekövetkezett változások ösztönözték a szerzőket arra, hogy 1982 után (amikor az „érett szocializmus” korának falutípusait határozták meg) feltárják a napjainkra jellemző faluformáló folyamatokat, meghatározzák a falvak mai típusait. Miután ma már meglehetősen sok s gyakran egymással ellentétes hatású tényező határozza meg a falvak helyét a településállományon belül s a falutípusokat. Ezért vizsgálatainkat faktor- és klaszteranalízis igénybevételével végeztük. Az általunk használt 27 mutató a falvak állapotának-helyzetének következő komponenseit tükrözi:

Egy, a főkomponens-analízis alkalmazásával nyert nyolcfaktoros változat képezte alapját a típusalkotásnak.

A faktoranalízis legfontosabb eredménye, hogy míg a szocialista korszakban a településnagyság és az alapellátás színvonala által befolyásolt folyamatok játszottak vezető szerepet a falvak közötti differenciák alakításában s ezt követte a lakosság foglalkozási szerkezetének és az ingázás mértékének (tehát a munkaerő-piaci helyzetnek) a szerepe, addig napjainkban a munkaerő-piaci helyzet s a köréje szerveződő tényezők (mutatók) differenciálják első renden a falvakat.

A számítások eredményeként nyert faktorstruktúra a következőképpen alakult:

A faktor elnevezése

Sajátérték-szint

1. Munkaerő-piaci helyzet – „fejlettség”

4,46

2. Településnagyság-alapellátás szintje

3,06

3. Demográfiai helyzet

3,00

4. A népességszám-változás iránya és üteme

2,02

5. Foglalkozási szerkezet, ingázás

1,98

6. Idegenforgalom mértéke

1,70

7. A külterületi népesség aránya

1,68

8. Agráradottságok

1,03

Így pl. az 1. faktort a következő mutatók alakították ki: az aktív keresők aránya, az 1000 főre jutó személygépkocsik száma és az egyéni vállalkozások száma, a 18–X éves lakosságból az érettségizettek aránya, a munkanélküliek aránya, a 4 vagy többszobás lakások aránya, a kereskedelmi vállalkozások száma 1000 lakosra s a városok időtávolsága. Az 1. faktorba sűrített mutatók értékei – az ún. faktorpont-értékek – markáns területi különbségeket mutatnak (28. ábra), egyben kijelölve az ország dinamikusan fejlődő térségeit (Északnyugat-Magyarország, Budapest környéke).

A 2. faktor alakításában első renden a népességszám, az alapfokú ellátást nyújtó intézmények választéka, a környező térség községeinek településmérete s a beingázók száma vesz részt (a beingázók száma is korrelál a településmérettel: a népesebb települések többrétű gazdasága nagyobb számú ingázót vonz). A faktort alakító mutatók az 1982-es vizsgálatunk során még a „domináns” faktorba kerültek. Vagyis a településnagyság-alapellátás szerepe csökkent a falvak életében a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest.

A falutípusok kijelölése klaszteranalízis segítségével történt, a MacQueen-algoritmus felhasználásával; bemenő adatokként a faktoranalízis faktorpont-értékei szolgáltak. A klaszteranalízis sokféle lehetséges eredménye közül egy 25 klasztert eredményező változat mellett döntöttünk. A klaszterek összevonásával hét „fő” és 14 „altípust” képeztünk. Ezek a következők (36. ábra):

I. típus: Agglomerációs települések típusai (102 település)

I. 1. Népes, növekvő népességű, fejlett helyi társadalommal rendelkező települések (34 település)

I. 2. Közepes lélekszámú, kedvező helyzetű, növekvő lakosságú települések (68 település)

II. típus: Az agglomerációk külső övezetébe tartozó települések (218 település)

III. típus: Közepes méretű, stagnáló-csökkenő népességű lakófalvak (482 település)

III.1. Kedvező helyzetű, stagnáló népességű lakófalvak (273 település)

III.2. Átlagos munkaerő-piaci helyzetű, vegyes funkciójú középfalvak (209 település)

IV. típus: Idegenforgalmi funkciójú települések, fürdővárosok (38 település)

V. típus: Rossz munkaerőpiaci helyzetű, közepes méretű falvak, eseteként jelentős agrárszerepkörrel (449 település)

V.1 Közepes méretű, rossz munkaerő-piaci helyzetű, stagnáló népességű falvak (379 település)

V.2 Tanyás falvak, agrárszerepkörrel (70 település)

VI. típus: Jó munkaerőpiaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak, lakó- és idegenforgalmi funkciókkal (675 település)

VI.1 Magas kiingázó-aránnyal rendelkező (alvó) stabil társadalmú kisfalvak (631 település)

VI.2 Rossz demográfiai mutatókkal, de számottevő idegenforgalommal rendelkező kisfalvak (44 település)

VII. típus: Fogyó népességű elöregedő, rossz munkerő-piaci helyzetű, hátrányos állapotú aprófalvak (911 település)

VII.1 Fogyó népességű, alapfokon ellátatlan ingázó aprófalvak (432 település)

VII.2 Fogyó népességű, vegyes funkciójú, ellátatlan aprófalvak (105 település)

VII.3 Igen kedvezőtlen, helyzetű, munkaerőpiaci helyzetű, de növekvő, fiatalos Aprófalvak (191 település)

VII.4. Rohamosan fogyó népességű, rossz munkerő-piaci helyzetű, jelentős agrárfunkciókkal rendelkező aprófalvak (183 település)

A tipizálás eredményeit értékelve megállapítható:

Rólunk | Kapcsolat | ©2007 Geomarket Kkt.