A Váci utca bolthálózata

A főváros tradicionális bevásárló zónája a Vörösmarty tér - Károly krt. - Kossuth L. utca - Duna által határolt terület, mely végleges formáját a századfordulót követő években nyerte el. A mai napig ez a terület a főváros legelegánsabb, legpatinásabb kereskedelmi zónája, ugyanakkor a legdrágább vásárlási övezete is. Az árak a magas jövedelmű rétegek pénztárcájához igazodnak. Természetesen a magas árszínvonalban a csillagászati bérleti díjak is tükröződnek. Az V. kerületben az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja meghaladja a havi 70 DM/m2-t. A belváros más kerületeiben (VI. és VII. kerület) ez nem, vagy alig haladja meg a 40 DM/m2-t.



Az Északi-Váci utca tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. A városnak ez a része sétálóutcákból áll. Igen kedvelt törzshelye a művészeknek, mutatványosoknak is, ami természetesen tömegével vonzza ide a turistákat. Világcégek exkluzív üzletei találhatók itt: Marks & Spencer, Salamander, Adidas, Reebok, Dior, Yves Saint Laurent stb. Népszerűek a Váci utca ajándéküzletei és pénzváltó helyei is. A bevásárló zónán belül a látogatók nagy számban találnak gyorséttermeket, kávézókat és bárokat. A város szívében 3 nagy szálloda is üzemel: Marriott, Kempinski és a Taverna. (Üzlettípusok az Északi-Váci utca bevásárló övezetben, 1994, Üzlettípusok az Északi-Váci utca bevásárló övezetben, 1996).

Az 1994-es és 1996-os állapotokat összehasonlítva megállapítható, hogy a bankok és pénzváltóhelyek száma 19-ről 22-re gyarapodott. Új bankot nyitottak a Vörösmarty téren (Citibank) és a nagyarányú turistaforgalom újabb pénzváltóhelyek nyitását tette jövedelmezővé. Jelentős változás következett be az üres üzletek számában: míg 1994-ben mindössze 2 üres bolt volt, addig ez a szám 1996-ra 24-re szaporodott. Az üres üzletek számának emelkedése összefügg a csillagászatian magas bérleti díjakkal. A bezárt üzletek helyét valószínűleg még exkluzívabb és drágább boltok fogják elfoglalni. Minden olyan üzlettípus ki fog szorulni az övezetből, amely nagy alapterületű és nem hordoz magában valami különlegességet (zöldségbolt 1994:8, 1996:7; bútorbolt 1994:31,  1996:29; autószalonok 1994:7, 1996:5 stb.). Az autószalonok  száma az utóbbi két évben főként a magas bérleti díjak miatt érzékelhetően csökkenőben van. Ami a folyamatot gyorsítja, hogy ez a tevékenység a város harmadlagos ill. negyedleges bevásárló zónáiba tevődött át és ott koncentráltan jelenik meg, az autodealer-ek közelsége pedig élénkíti a forgalmat. A bevásárló övezetben növekszik a ruházati és divatcikk üzletek száma (1994: 140; 1996:159), s ezen belül is a női és gyermekruházati boltok száma. Ez a tendencia azt tükrözi, hogy az ilyen üzletek profittermelő-képessége a legkedvezőbbek közé sorolható. Erre jó példa, hogy a Julius Meinl helyét a Marks & Spencer vásárolta meg, mivel egy ruházati üzlet jóval nagyobb profitot tud kitermelni azonos területen, mint egy szupermarket. Az éttermek és kávézók száma a vizsgált időszakban szintén jelentősen emelkedett (1994:36, 1996:43) és ez főleg a Budapestre látogató turisták számának ill. a városrész üzleti jellegének köszönhető, mely tovább is generálja ezt a folyamatot. A Váci utca ideális helye a művészeti galériáknak, hiszen a turistaforgalom szempontjából ez a főváros egyik legfrekventáltabb helye. Ennek következtében a művész-galériák száma jelentősen megszaporodott: 1994-ben 11 volt, 1996-ra ez a szám 14-re emelkedett. 

A vizsgált területen belül a kis boltok aránya dominál (240 üzlet), a közepes méretű boltok száma 140, míg a nagy alapterületű üzletek száma mindössze 50.  (Az Észak-Váci utca üzleteinek nagysága)